Mege

Hírek, események

1 [2]  >

Működési nyilvántartási kártyához dokumentumok

2017.04.04.

Meghívó közgyűlésre - 2017. március 21.

2017.03.03.

Közgyűlési meghívó 2017 - letöltés

 

M E G H Í V Ó

 

A Magyar Egészségügyi Gázmesterek Egyesülete évi rendes Közgyűlésére

 

A közgyűlés időpontja: 2017.03.21. 9 óra 30 perc

 

A közgyűlés helyszíne: Kőrösi Csoma Sándor Kőbányai Kulturális Központ

1. sz. terem

1105 Budapest, Szent László tér 7.

 


Forgalmazói meghívás a MEGE őszi rendezvény sorozatára

2014.10.13.

 

Tisztelt Forgalmazónk!
 
A mellékletben küldöm fel- és meghívásunkat a MEGE 2014 őszi rendezvénysorozatára.
 
Üdvözlettel:
 
Vranesics Csaba
MEGE elnök
 
 

Együtt a kártevőirtó szakmáért,
a tiszta környezetért,
a szakma művelőiért!
 

Őszi szakmai rendezvény sorozat 2014

2014.10.08.

Részletek a "Rendezvényeink" fülön.


Közösen az ágyi poloskák ellen

2014.01.23.
Annak érdekében, hogy objektív képet kapjunk az ágyi poloska fertőzöttségről, készült egy kérdőív. A kérdőívben a lakások fertőzöttségi szintjét, az épületek típusát, a lakások megosztottságát és bútorozottságát, a feltételezett behurcolási útvonalat, az ágyi poloskára utaló jeleket és a rovarok lakáson (szobán) belüli előfordulásának a helyét is próbáljuk megismerni.
Tisztelt Kollégák! Kérünk benneteket, hogy akik foglalkoznak az ágyi poloska irtásával, a kezelések alkalmával minél többen töltsétek a kérdőívet.
A kapott eredményeket az info@blatox.hu címre küldjétek az összesítéshez.

Őszi pontszerző szakmai rendezvény sorozat 2013

2013.10.01.

Részletek a "Rendezvényeink" fülön. 


Invazív fajok - mediterrán hangyák

2013.02.07.

 TALLÓZÁS A DpS MAGAZIN 2012. MÁJUSI SZÁMÁBÓL

(német kártevőirtó szaklap)
 
Invazív fajok
 
 
 
Mediterrán hangyák – az „újpolgárok”
 
A globális felmelegedés, a világkereskedelem és a gyenge ellenőrzés a növényvizsgálatoknál megkönnyíti az állatok melegebb területekről Németország felé való passzív terjedését. Két új mediterrán hangyafajt találtak Rajna-Pfalz tartományban.
 
A nagyfejű hangya (pheidole pallidula) heilbronni megjelenéséről már a DpS is beszámolt, így ebben az esetben a faj részletesebb leírásától tartózkodnék. Az újdonság a faj megjelenése az újvárosban, a „Szőlőút” menti Neustadtban. Az előkertben, egy gyalogút mentén számos bolyt fedeztek fel. Bár melegkedvelő fajként tartjuk számon, a bolyokat úgy alakították ki, hogy déltől árnyékban legyenek. A bolyok között agresszivitást nem tapasztaltak. Egy gyorsteszttel bebizonyosodott, hogy egy szuperkolóniáról és számos alárendelt kolóniáról van szó. Az invázió módja egyelőre tisztázatlan.
 
Tapinoma nigerrimum
 
Németországban egészen új fullánkos hangya (tapinoma nigerrimum) megjelenése. A „Szőlőút” mentén három városban figyeltek meg kolóniákat, Ingelheimben, Edelsheimben és Neustadtban; kertészetek területén, és azok szomszédságában. A t. nigerrimumot könnyű összekeverni a fekete hangyával (lasius niger), de a torról hiányzik a magasodó pikkely, a kloákanyílás résszerű, nem kerek, és nem veszi körbe szőr. A t. nigerrimum további ismertetőjegyei: a szájszerv fogazott, a fejpáncélon (clypeus) a középen haladó bemetszés U alakú.
 
A nőnemű dolgozók mindkét fajnál 2,8-5,1 mm, ill. 3-5 mm hosszúak. Az l. niger esetében a kolónián belüli nőstények közel azonos méretűek, míg a t. nigerrinumnál különböző nagyságúak egyszerre fordulnak elő (polimorfia).
 
Seifert (2012.) megpróbált egy „meghatározási útmutatót” készíteni, de a szinonimákkal nehézségei akadtak, mivel az eredeti típusok részben hiányoznak. Itt tehát változások várhatók.
 
A t. nigerrimum kolóniáknak számos királynőjük van, így számos alárendelt kolóniát alapítanak. Más mediterrán tapinoma fajokkal ellentétben a bolyok 1 méter mélyig nyúlhatnak a földbe. Ez elősegíti a földben való áttelelést. Táplálékul növények magvai szolgálnak. A hangyákat gyümölcs- és édességmaradékokban találták meg, éppen vadászatot indítottak más fajok királynői után az új kolónia alapítását követően. A dolgozó nőstények 2009-ben 7°C-on még aktívak voltak. A bolyok részben egy összekötő kőút alatt helyezkedtek el. Annyira elmozgatták a homokot az út alól, hogy újra kellett kövezni.
 
 
 
 
 
 
 
Behurcolás, a növénykereskedelem által
 
Mindhárom kertészet mediterrán fák kereskedelmével foglalkozik (pálmák, füge- és olajfák), ezeket kiemelik a környezetükből, és nagy kaspókba ültetik. Ha ezt túlélik, 2 évre rá exportálják őket. A végállomások klubok, éttermek, melyek a vendégeik számára mediterrán hangulatot szeretnének teremteni. Nem zárhatjuk ki, hogy eddig felfedezetlen kolóniák élnek Németország más részeiben is. A „Szőlőút” mentén található kertészetek Toszkánából rendelték ezeket a cserepes nővényeket. Annál valószínűbb a hangyák behurcolása, minél nagyobb kaspókban érkeznek a növények.
 
Az EU területén belül alig van növényvizsgálat, a növényegészségügyi vizsgálatba a hangyák nem tartoznak bele, így alig vagy egyáltalán nem figyelnek rájuk. Az amatőr hangyatartók körében ennek a fajnak a tartását problémamentesként írják le, ajánlják megvételre. Egy hangyaspecialista meg akarta akadályozni, hogy a nem őshonos hangyafajtákkal szabadon lehessen kereskedni, azonban nem járt sikerrel.
 
Franciaországban, a mezőgazdasági kultúrákban a t. nigerrimumot a legkárosabb hangyafajok közé sorolják, ezzel szemben a borászatokban eddig csak a homok elmozgatásával okoztak károkat. Mivel a t. nigerrimum nálunk a szabadban él, a többi, már jelenlévő fajnál alkalmazott irtószerek jöhetnek szóba.

Gyérülő szúnyogirtások?

2013.02.07.

 Gyérülő szúnyogirtások?

Fekete Gábor1 és Zöldi Viktor2

1.       Központi Környezet- és Élelmiszer-tudományi Kutatóintézet, Ökotoxikológiai Osztály
2.       Országos Epidemiológiai Központ, Dezinszekciós és Deratizációs Osztály
 
Magyarországon az elmúlt két évben végrehajtott, csípőszúnyogok elleni szervezett védekezés területileg és kezelésszám szerint is erősen visszaesett. Az Országos Epidemiológiai Központ a légi kémiai (imágó)gyérítés és a lárvagyérítés adatait évtizedek óta összesíti. A 2011. és 2012. évi adatok a kezelések 75-80%-os csökkenését mutatják, a kiemelkedő, 2010-es értékekhez képest (1. táblázat). Az ok egyszerű: 2010-ben Magyarországon az átlagos csapadékmennyiség 958,5 mm volt, ami kevesebb mint felére csökkent a következő években. Mivel a csípőszúnyogok szaporodásában meghatározó tavaszi-nyári időszakokban folyamatos volt a csapadékhiány, valamint a folyók áradása is elmaradt, így az országban gyakorlatilag sehol nem alakultak ki jelentős csípőszúnyog lárva-tenyészőhelyek.
Térség/év
Kezelt terület (ha) 2010
Kezelt terület (ha) 2011
Kezelt terület (ha) 2012
2011/2010
%
2012/2010
%
BALATON
28035
14942
14397
53,30
51,35
VELENCEI-TÓ
8488
2821
286
33,24
3,37
TISZA-TÓ
26338
2833
8090
10,76
30,72
FERTŐ-TÓ + SOPRON
11242
9990
9980
88,86
88,77
BUDAPEST
12000
4000
4000
33,33
33,33
BARANYA
24077
0
2688
0,00
11,16
BÁCS
24835
5940
6940
23,92
27,94
BÉKÉS
30467
14917
13390
48,96
43,95
BORSOD
131596
3050
8820
2,32
6,70
CSONGRÁD
61147
17698
10649
28,94
17,42
FEJÉR
32995
2262
6112
6,86
18,52
GYŐR
95488
12725
30889
13,33
32,35
HAJDÚ
14278
8400
2600
58,83
18,21
JÁSZ
44254
15169
13985
34,28
31,60
KOMÁROM
11605
0
3133
0,00
27,00
PEST
39630
9899
11873
24,98
29,96
SOMOGY
6556
0
0
0,00
0,00
Szabolcs
18917
1815
5798
9,59
30,65
TOLNA
15202
800
1980
5,26
13,02
VAS
8081
2559
1974
31,67
24,43
VESZPRÉM
1692
0
0
0,00
0,00
ZALA
2850
1410
1590
49,47
55,79
ÖSSZESEN
649773
131230
159174
20,20
24,50
 Szórás
 
 
 
23,69
20,44
  1. táblázat: Légi úton végrehajtott csípőszúnyog imágóirtás adatai, 2010-2012
Az egyes területeken mégis igen változó a gyérítési munkák mértéke. A 2011-es átlag mindössze 20,2%-a az előző évinek, jelentős szórással (±23,7). A csökkenés mértéke a Balaton (~50%) és a Fertő-tó térségében (~10%) statisztikailag eltér az átlagtól, ahogy Békés és Hajdú megyékben (~50, ill. ~60%) is. Ezeken a területeken – a meglévő állandó lárvatenyészőhelyek mellett – feltehetőleg inkább a kiemelt turisztikai jelentőség, a lakosság nagyobb érzékenysége (adott esetben a települési önkormányzatok felé megfogalmazott igénye), mintsem lokális szúnyoginvázió indokolta a viszonylag kiterjedtebb kezeléseket. Ezt támasztják alá az (itt nem közölt) egyedszám felmérési adatok is. 2012-ben az említett két nagy tavunk adatai múlják felül az átlagot, a bázisévhez viszonyított (~50, ill. ~10%-os) csökkenéssel. Minimálisra csökkent vagy megszűnt a légi imágógyérítés Baranya, Borsod, Somogy és Veszprém megyékben, igaz – a 2010-es árvíz által kiemelten sújtott Borsod kivételével – ezeken a területeken korábban sem volt jellemző a nagy területet érintő gyérítés.
Ha a területnagyság értékeit vizsgáljuk, a már említett Borsod mellett kitűnik Győr város, valamint Csongrád megye (ahol Szegeden és környékén hagyományosan nagy területen alkalmazták a légi kivitelezést) gyérítési adatainak több tízezer hektáros visszaesése, azonban a kezelések mérséklődése mindkét területen lényegében az átlaghoz hasonló tendenciát mutat.
A kezelt lárvatenyészőhelyek területe szintén jelentősen csökkent, azonban ennek mértéke visszafogottabb (2010: 8.180 ha, 2011: 3.980 ha, 2012: 5.722 ha), így összességében a kémiai gyérítéshez képest javult az arány. Több területen (pl. a Balaton térségében) ténylegesen nőtt a lárvagyérítés mértéke (2010: 1.603 ha, 2012: 3.064 ha), azonban számos térségben jelentős a visszaesés (pl. Csongrád megye, 2010: 1.782 ha, 2012: 250 ha). A jelen pillanatban rendelkezésre álló adatok alapján tehát a lárvagyérítés alkalmazása nem látszik tendenciózuson javulni.
A szúnyoggyérítés helyzetének teljes körű felmérését nehezíti, hogy a földi kémiai (melegköd-képzés, illetve ULV) imágógyérítésről nincsenek visszamenőleges országos adatok, és a földről – esetenként vízi járműről – végrehajtott lárvagyérítések sem szerepelnek részletesen az összesítésekben, miközben szolid fertőzöttség esetén e módszerek alkalmazása sok esetben célszerűbb, költséghatékonyabb megoldás.
Megállapítható, hogy a szúnyoggyérítéseket megrendelő önkormányzatok és társulásaik többségében helyesen igazodtak a tényleges csípőszúnyog egyedszám megkívánta beavatkozásokhoz. A jövőben – különös tekintettel a megrendelői teendőket részben átvevő járásokra – kiemelt jelentőségű, hogy a pályázatok (és anyagi források) képesek legyenek igazodni az ágazatra jellemző fluktuációk, illetve adott esetben rendkívüli mértékű eltérések kezelésére.
 
Érkezett: 2013. január 25.

Ágyi poloska kezelés (Európai Gyakorlati Kódex ECoP)

2012.08.23.

Kedves Kollégák!

 

Nagy örömmel adjuk közre CEPA tagságunk első kézzel is fogható eredményét az Európai Gyakorlati Kódex (ECoP) "Ágyi poloska management" című kiadványát. A kiadvány sok hasznos információval szolgál az ágyi poloska fertőzöttség megelőzésére és kezelésére. Nem csak szakembereknek, hanem a probléma egyéb, nem szakképzett érintettjeinek is.

Az anyag letöltéséhez ide kattintson.


Tájékoztatás reklám célú megjelenésről

2012.02.15.

Kedves Kollégák!

Amennyiben (továbbra is) meg kívántok jelenni a MEGE honlap térképes részén saját megyéteknél, kérem jelezzétek megjelenítési szándékotokat a weblap@mege.hu  e-mail címen. A megjelenés díja nem változott.



1 [2]  >

Elérhetőség

 iroda@mege.hu
 +36 20 610 92 90
Telefonos ügyfélszolgálat:
+36 20 610 92 90
További információk »